+1 تراز
243 بازدید
در گذشته ی ایران از سوی (2,031 تراز)
ویراست در از سوی
barây e âmuxtan e nevismân e avestâyik, baxŝân i az nepik e mardâŝ e tabari râ, andarbâra ye sarneguni ye sâsânikân, bâ  nevismân e avestâyik o nevismân e unipers, ba sara pârsik, minevis im (baxŝ e naxost):


image

𐬑𐬏𐬯𐬭𐬀𐬬 𐬀𐬰 𐬟𐬀𐬭𐬁𐬬𐬁𐬥𐬍 𐬫𐬈 𐬵𐬍𐬭 𐬊 𐬔𐬏𐬥𐬀𐬔𐬁𐬥 𐬈 𐬭𐬀𐬛𐬀𐬥 𐬊 𐬐𐬁𐬮𐬁 𐬊 𐬀𐬯𐬠، 𐬐𐬈 𐬀𐬥𐬛𐬏𐬑𐬙𐬀 𐬠𐬏𐬛، 𐬔𐬀𐬭𐬛𐬀𐬥𐬟𐬀𐬭𐬁𐬰𐬍 𐬐𐬀𐬭𐬛. 𐬏 𐬯𐬀𐬭𐬰𐬀𐬨𐬍𐬥𐬁𐬥 𐬈 𐬟𐬀𐬭𐬁𐬬𐬁𐬥 𐬍 𐬀𐬰 𐬛𐬊𐬱𐬨𐬀𐬥𐬁𐬥 𐬀𐬱 𐬭𐬁 𐬟𐬀𐬭𐬁 𐬗𐬀𐬥𐬔 𐬁𐬬𐬊𐬭𐬛𐬀 𐬠𐬏𐬛 𐬊 𐬐𐬁𐬨𐬫𐬁𐬠 𐬊 𐬥𐬍𐬐𐬠𐬀𐬑𐬙 𐬠𐬏𐬛. 𐬠𐬈𐬈𐬰 𐬠𐬀𐬭𐬙𐬀𐬥 𐬊 𐬁𐬰𐬨𐬀𐬥𐬛 𐬱𐬊𐬛 𐬊 𐬭𐬀𐬱𐬐𐬨𐬀𐬥𐬛 𐬈 𐬵𐬍𐬭𐬁𐬥 𐬈 𐬨𐬀𐬭𐬛𐬊𐬨 𐬠𐬏𐬛 𐬊 𐬯𐬈𐬙𐬀𐬛𐬀𐬥 𐬈 𐬠𐬁𐬲 𐬭𐬁 𐬠𐬀 𐬫𐬀𐬐 𐬍 𐬀𐬰 𐬨𐬀𐬭𐬛𐬊𐬨 𐬈 𐬛𐬈𐬵𐬐𐬀𐬛𐬀 𐬫𐬈 𐬐𐬀𐬥𐬛𐬀𐬔، 𐬀𐬰 𐬭𐬊𐬯𐬙𐬁𐬐 𐬈 𐬠𐬈𐬵 𐬀𐬭𐬛𐬀𐬱𐬍𐬭 𐬀𐬞𐬀𐬯𐬞𐬁𐬭𐬛، 𐬐𐬈 𐬥𐬁𐬨 𐬀𐬱 𐬟𐬀𐬭𐬭𐬊𐬑𐬰𐬁𐬛، 𐬞𐬈𐬯𐬀𐬭 𐬈 𐬯𐬏𐬨𐬀𐬫 𐬠𐬏𐬛، 𐬐𐬈 𐬨𐬀𐬭𐬛𐬊𐬨 𐬭𐬁 𐬱𐬈𐬐𐬀𐬥𐬘𐬀 𐬐𐬀𐬭𐬛 𐬊 𐬯𐬈𐬙𐬀𐬨 𐬐𐬀𐬭𐬛 𐬊 𐬵𐬍𐬭𐬁𐬥 𐬈 𐬨𐬀𐬭𐬛𐬊𐬨 𐬭𐬁 𐬥𐬁𐬵𐬊𐬛𐬀𐬬𐬁𐬭 𐬠𐬈 𐬠𐬀𐬵𐬁𐬥𐬀 𐬫𐬈 𐬯𐬈𐬙𐬀𐬛𐬀𐬥 𐬈 𐬠𐬁𐬲، 𐬔𐬈𐬭𐬈𐬟𐬙 𐬊 𐬁𐬥𐬁𐬥 𐬭𐬁 𐬀𐬥𐬛𐬀𐬭 𐬙𐬀𐬥𐬔𐬥𐬁 𐬥𐬈𐬵𐬁𐬛.  𐬍𐬥𐬞𐬀𐬛𐬍𐬲𐬀𐬐، 𐬁𐬥𐬁𐬥 𐬀𐬰 𐬑𐬏𐬯𐬭𐬀𐬬 𐬊 𐬞𐬁𐬛𐬈𐬱𐬁𐬵𐬍 𐬀𐬱 𐬠𐬍𐬰𐬁𐬭 𐬱𐬊𐬛 𐬀𐬥𐬛. 𐬀𐬰 𐬵𐬍𐬱𐬁𐬨، 𐬞𐬈𐬯𐬀𐬭 𐬈 𐬨𐬊𐬵𐬀𐬨𐬨𐬀𐬛 𐬠𐬁𐬰𐬔𐬊𐬟𐬙𐬀 𐬀𐬥𐬛 𐬐𐬈 𐬑𐬏𐬯𐬭𐬀𐬬 𐬀𐬞𐬀𐬭𐬬𐬍𐬰، 𐬗𐬀𐬥𐬛𐬁𐬥 𐬵𐬍𐬭 𐬀𐬥𐬛𐬏𐬑𐬙𐬀 𐬠𐬏𐬛 𐬐𐬈 𐬵𐬍𐬗𐬫𐬀𐬐 𐬀𐬰 𐬱𐬁𐬵𐬁𐬥، 𐬥𐬈𐬛𐬁𐬭𐬛𐬀 𐬠𐬏𐬛 𐬊 𐬯𐬈𐬞𐬁𐬵 𐬈 𐬏، 𐬙𐬁 𐬐𐬊𐬥𐬯𐬙𐬁𐬥𐬙𐬍𐬥𐬊𐬞𐬊𐬮 𐬊 𐬁𐬟𐬭𐬍𐬐𐬁 𐬭𐬀𐬯𐬍𐬛. 𐬏 𐬰𐬈𐬨𐬈𐬯𐬙𐬁𐬥، 𐬀𐬥𐬛𐬀𐬭 𐬙𐬍𐬯𐬞𐬏𐬥 𐬠𐬏𐬛 𐬊 𐬙𐬁𐬠𐬈𐬯𐬙𐬁𐬥، 𐬨𐬍𐬫𐬁𐬥 𐬈 𐬙𐬍𐬯𐬞𐬏𐬥 𐬊 𐬵𐬀𐬨𐬈𐬛𐬁𐬥 𐬨𐬍𐬨𐬁𐬥𐬛. 𐬔𐬊𐬟𐬙𐬀 𐬀𐬥𐬛 𐬐𐬈 𐬏 𐬛𐬀𐬬𐬁𐬰𐬛𐬀𐬵 𐬵𐬀𐬰𐬁𐬭 𐬰𐬀𐬥 𐬊 𐬐𐬀𐬥𐬍𐬰 𐬛𐬁𐬱𐬙 𐬊 𐬥𐬊𐬵𐬯𐬀𐬛 𐬊 𐬥𐬀𐬬𐬀𐬛 𐬊 𐬥𐬊𐬵 𐬥𐬁𐬔𐬀 𐬛𐬁𐬱𐬙 𐬊 𐬞𐬀𐬥𐬘𐬁𐬵 𐬵𐬀𐬰𐬁𐬭 𐬗𐬀𐬵𐬁𐬭𐬞𐬁 𐬛𐬁𐬱𐬙، 𐬐𐬈 𐬀𐬯𐬠 𐬊 𐬀𐬯𐬠 𐬈 𐬠𐬁𐬭𐬠𐬀𐬭 𐬊 𐬀𐬯𐬙𐬀𐬭 𐬭𐬀 𐬨𐬍𐬟𐬭𐬀𐬬𐬀𐬯𐬙. 𐬏 𐬔𐬈𐬭𐬁𐬫𐬈𐬱 𐬈 𐬟𐬀𐬭𐬁𐬬𐬁𐬥 𐬍 𐬠𐬀 𐬭𐬀𐬛𐬀𐬥𐬁𐬥 𐬊 𐬖𐬏𐬮𐬍𐬥𐬁𐬥 𐬊 𐬵𐬀𐬨𐬨𐬁𐬥𐬀𐬥𐬛 𐬈 𐬁𐬥𐬁𐬥 𐬛𐬁𐬱𐬙.  𐬀𐬰 𐬐𐬀𐬯 𐬈 𐬛𐬍𐬔𐬀𐬭، 𐬥𐬀 𐬵𐬍𐬱𐬁𐬨، 𐬠𐬁𐬰𐬔𐬊𐬟𐬙𐬀 𐬱𐬊𐬛𐬀 𐬀𐬯𐬙، 𐬐𐬈 𐬀𐬥𐬛𐬀𐬭 𐬐𐬁𐬑 𐬀𐬱 𐬯𐬈 𐬵𐬀𐬰𐬁𐬭 𐬰𐬀𐬥 𐬛𐬁𐬱𐬙 𐬊 𐬠𐬁 𐬁𐬥𐬁𐬥 𐬨𐬍𐬑𐬊𐬟𐬙 𐬊 𐬵𐬀𐬰𐬁𐬭𐬁𐬥 𐬐𐬀𐬥𐬍𐬰، 𐬠𐬀𐬭𐬀𐬫 𐬈 𐬰𐬁𐬬𐬀𐬭𐬍𐬛𐬀𐬥 𐬊 𐬁𐬬𐬁𐬰 𐬑𐬬𐬁𐬥𐬛𐬀𐬥 𐬛𐬁𐬱𐬙.  𐬵𐬀𐬨𐬗𐬊𐬥𐬍𐬥، 𐬯𐬈 𐬵𐬀𐬰𐬁𐬭 𐬨𐬀𐬭𐬛، 𐬏 𐬭𐬁 𐬨𐬍𐬰𐬁𐬬𐬀𐬭𐬍𐬛 𐬀𐬥𐬛 𐬊 𐬵𐬀𐬱𐬙 𐬵𐬀𐬰𐬁𐬭 𐬊 𐬞𐬁𐬥𐬯𐬀𐬛 𐬀𐬯𐬠 𐬠𐬀𐬭𐬀𐬫 𐬈 𐬯𐬀𐬬𐬁𐬭𐬍 𐬐𐬀𐬭𐬛𐬀𐬥 𐬛𐬁𐬱𐬙 𐬊 𐬵𐬀𐬟𐬙𐬯𐬀𐬛 𐬊 𐬱𐬀𐬯𐬙 𐬥𐬁𐬔𐬀 𐬊 𐬛𐬀𐬬𐬁𐬰𐬛𐬀𐬵 𐬵𐬀𐬰𐬁𐬭 𐬀𐬯𐬙𐬀𐬭، 𐬠𐬁𐬭 𐬊 𐬠𐬊𐬥𐬀 𐬫𐬈 𐬏 𐬭𐬁 𐬨𐬍𐬠𐬊𐬭𐬛 𐬀𐬥𐬛. 𐬟𐬀𐬭𐬨𐬁𐬛 𐬙𐬁 𐬁𐬙𐬀𐬱𐬐𐬀𐬛𐬀𐬔𐬁𐬥 𐬠𐬈𐬯𐬁𐬰𐬁𐬥 𐬀𐬥𐬛 𐬊 𐬛𐬀𐬬𐬁𐬰𐬛𐬀𐬵 𐬵𐬀𐬰𐬁𐬭 𐬵𐬍𐬭𐬠𐬈𐬛 𐬭𐬁 𐬠𐬀𐬭𐬀𐬫 𐬈 𐬥𐬍𐬫𐬁𐬫𐬈𐬱 𐬐𐬀𐬭𐬛𐬀𐬥 𐬀𐬥𐬛𐬀𐬭 𐬁𐬥𐬁𐬥، 𐬔𐬊𐬨𐬁𐬭𐬛. 𐬀𐬥𐬛𐬀𐬭 𐬯𐬁𐬮 𐬈 𐬵𐬀𐬱𐬙𐬛𐬀𐬵 𐬈 𐬞𐬁𐬛𐬈𐬱𐬁𐬵𐬍، 𐬟𐬀𐬭𐬨𐬁𐬛 𐬙𐬁 𐬠𐬁𐬲 𐬊 𐬛𐬍𐬔𐬀𐬭 𐬐𐬁𐬭𐬠𐬀𐬵𐬭𐬁𐬥 𐬭𐬁 𐬠𐬈𐬀𐬮𐬟𐬀𐬥𐬘𐬁𐬥 𐬀𐬥𐬛. 𐬠𐬀 𐬏 𐬔𐬊𐬰𐬁𐬭𐬈𐬱 𐬛𐬁𐬛 𐬀𐬥𐬛 𐬐𐬈 𐬀𐬥𐬛𐬀𐬭 𐬁𐬥 𐬯𐬁𐬮، 𐬀𐬰 𐬠𐬁𐬲 𐬊 𐬛𐬍𐬔𐬀𐬭 𐬐𐬁𐬭𐬠𐬀𐬵𐬭𐬁𐬥، 𐬱𐬈𐬱𐬯𐬀𐬛 𐬯𐬀𐬛𐬠𐬍𐬬𐬀𐬭 𐬞𐬊𐬭𐬱𐬍𐬫𐬁𐬥 𐬈 𐬯𐬍𐬨𐬍𐬥 𐬀𐬮𐬟𐬀𐬥𐬘𐬁𐬥𐬛𐬀 𐬱𐬊𐬛𐬀 𐬀𐬯𐬙. 

==========================================================================

xusrav az farâvâni ye hir o gunagân e radan o kâlâ o asb, ke anduxta bud, gardanfarâzi kard. u sarzaminân e farâvân i az doŝmanân aŝ râ farâ cang âvorda bud o kâmyâb o nikbaxt bud. beez bartan o âzmand ŝod o raŝkmand e hirân e mardom bud o setadan e bâž râ ba yak i az mardom e dehkada ye kandag, az rostâk e beh ardaŝir apaspârd, ke nâm aŝ farroxzâd, pesar e sumay bud, ke mardom râ ŝekanja kard o setam kard o hirân e mardom râ nâhodavâr be bahâna ye setadan e bâž, gereft o ânân râ andar tangnâ nehâd.  inpadižak, ânân az xusrav o pâdeŝâhi aŝ bizâr ŝod and. az hiŝâm, pesar e mohammad bâzgofta and ke xusrav aparviz, candân hir anduxta bud ke hicyak az ŝâhân, nedârda bud o sepâh e u, tâ konstântinopol o âfrikâ rasid. u zemestân, andar tispun bud o tâbestân, miyân e tispun o hamedân mimând. gofta and ke u davâzdah hazâr zan o kaniz dâŝt o nohsad o navad o noh nâga dâŝt o panjâh hazâr cahârpâ dâŝt, ke asb o asb e bârbar o astar ra mifravast. u gerâyeŝ e farâvân i ba radanân o qulinân o hammânand e ânân dâŝt.  az kas e digar, na hiŝâm, bâzgofta ŝoda ast, ke andar kâx aŝ se hazâr zan dâŝt o bâ ânân mixoft o hazârân kaniz, baray e zâvaridan o âvâz xvândan dâŝt.  hamconin, se hazâr mard, u râ mizâvarid and o haŝt hazâr o pânsad asb baray e savâri kardan dâŝt o haftsad o ŝast nâga o davâzdah hazâr astar, bâr o bona ye u râ mibord and. farmâd tâ âtaŝkadagân besâzân and o davâzdah hazâr hirbed râ baray e niyâyeŝ kardan andar ânân, gomârd. andar sâl e haŝtdah e pâdeŝâhi, farmâd tâ bâž o digar kârbahrân râ bealfanjân and. ba u gozâreŝ dâd and ke andar ân sâl, az bâž o digar kârbahrân, ŝeŝsad sadbivar porŝiyân e simin alfanjânda ŝoda ast. 

گفتمان های پیشنهادی

...